Itt van az ősz, itt van újra… Az őszi időjárás beköszöntével ismét emelkedésnek indul az orvoshoz fordulás hátterében leggyakrabban található infekciós betegségek, a tonsillopharyngitisek előfordulása.

A szezonális allergiás eltérések gyakori részjelensége az allergiás kötőhártya-gyulladás. A helyes diagnózis és az időben megkezdett kezelés mind a betegek életminősége, mind a szemészeti szövődmények kialakulása szempontjából kiemelt jelentőségű.

Táplálékallergia alatt az allergén elfogyasztását követő, immunmediált reakciók megjelenését értjük. Gyermekkorban a táplálék okozta hiperszenzivitási reakció előfordulása igen gyakori, diagnosztizálása pedig a rendkívül változatos tünettan miatt igen nagy kihívást jelenthet.

Az atópiás ekcéma igen gyakori, krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely az esetek jelentős százalékában már csecsemő- vagy kisdedkorban manifesztálódik. Patogenezisében a genetikai hajlam, immunregulációs eltérések, az epidermális barrier funkció károsodása egyaránt szerepet játszanak. A betegség lefolyását, a klinikai tünetek fellángolását szignifikánsan befolyásolja számos külső és belső környezeti faktor, így hormonális, emocionális, éghajlati tényezők, infekciók, inhalatív allergének, kontakt allergének, bizonyos élelmiszerek.

A lokális szemészeti készítmények, elsősorban a szemcseppek esetében a sikeres gyógyszeralkalmazás nem csupán a megfelelő hatóanyagnak a célszervhez – ez esetben a szemfelszínre – történő eljuttatását jelenti.

Eddig mintegy 5200, jellemzően orvos- és egészségtudományi egyetemi hallgató vett részt a koronavírus-járvány elleni védekezésben, hangzott el az operatív törzs sajtótájékoztatóján.

Franciaországban a kísérlet legfőbb célja a nyári fesztiválszezon megmentése. Romániában is megjelent az új vírustörzs. Nemzetközi kitekintés.

A táplálkozás alapvető szerepet játszik számos betegség, így az allergiák kialakulásában is. Az ételallergének elsődlegesen a tápcsatornán keresztül jutnak be, és gyakran az allergia megnyilvánulási helyét is képezik.

Az atópiás dermatitis kezelésének alapja napjainkban is a bázisterápia és a lokális gyulladáscsökkentés, de a legújabb kutatási eredmények tükrében fokozatosan új szisztémás szerek kerülnek bevezetésre, amelyek a súlyos, refrakter esetekben nyújthatnak majd terápiás megoldást.

A járvány fokozottabban veszélyeztetheti azokat az idült tüdőgyógyászati kórképben szenvedőket, akik a betegség, vagy a gyógyszeres kezelés okán csökkent immunvédekezéssel bírnak.